02.08. Mi a részvény?

A tőzsdei részvény egy tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír, amit nyilvánosan bocsátottak ki - bevezettek a tőzsdére. Leegyszerűsítve: tulajdonjog egy adott társaságban. (Szaknyelven: tulajdonjogot megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír.) A részvény egyrészt a társasági tagnak (részvényesnek) az alaptőke meghatározott hányadát kitevő vagyoni betétjét jelenti, másrészt megtestesíti a tagsági viszonyból származó jogokat és kötelezettségeket. A részvényesek jogosultak a vállalat által termelt nyereség bizonyos hányadára (osztalék). A részvény lehet zártkörűen jegyzett, ami csak az alapítóké, de ha a részvényeket bevezetik a tőzsdére, ahol kereskednek velük, már tőzsdén jegyzett részvények jönnek létre és ezekkel bárki kereskedhet. A részvények ára nem állandó, úgynevezett árfolyamuk van, ami változékony. Idegen szóval úgy mondjuk, hogy nagy a volatilitásuk. Árfolyamuk felfelé és lefelé is akár jelentős mértékben és gyakran változhat. A részvények főbb fajtái a törzs- és elsőbbségi részvények. A részvény pillanatnyi árfolyama alapvetően a kereslet-kínálattól függ, de pszichológiai tényezők a részvények árfolyamát rövid távon jelentősen eltéríthetik.