01.02. A pénz történeti fejlődése

A termelés specializálódásának elterjedésével szükségessé vált az áruk cseréje. A csere folyamata azonban nehézkessé vált a megfelelő cserepartnerek felkutatása és az áruk értékének meghatározása miatt. Ennek eredménye lett az árupénz kialakulása, amely egy olyan árut jelölt, amely mindenki számára elfogadható (rendszerint kulcsfontosságú áru) volt és lehetett szabványosított értékmérőként használni. Ilyen árupénz volt a só, szarvasmarha, kagyló, kövek, majd később az arany, ezüst és a bronz. (Ma a börtönökben például a cigaretta tölti be az árupénz szerepét.)

A nemesfémek terjedésével egyre inkább érme formájúvá vált a fizetőeszközök alakja. Ennek köszönhetően mindinkább be tudta tölteni a pénz funkcióit. Az első egységes pénzérmét Lüdia területén adták ki a Kr. e. 7. században. A pénzérme ötletét átvették a görögök is, először rézből, majd vasból verték azokat. Később ezüstből készültek, majd II. Fülöp makedón király vert aranyból pénzt. A fémpénzt a rómaiak is átvették, elterjesztve azt egész Európa területén.

Mára már eltűnt a nemesfémre vonatkozó garancia a pénz mögül. Legtovább az amerikai dollárra volt állami garancia, egészen 1971-ig. A pénz már nem csak materiális formában létezik, hanem anyag nélküli, elektromos formában is. A modern pénznek háromféle fő formája van manapság: készpénz, számlapénz és jegybanki számlapénz. Emellett egyre nagyobb teret hódítanak a digitális és kriptovaluták.